‘látnivalók’ kategória archívum

András Alapítvány

Érdemes továbbolvasni a bejegyzés folytatását »

Kultúrotthon

Érdemes továbbolvasni a bejegyzés folytatását »

Faluház

Érdemes továbbolvasni a bejegyzés folytatását »

Római katolikus templom

Érdemes továbbolvasni a bejegyzés folytatását »

A lázárfalvi Nyír – fürdő

Érdemes továbbolvasni a bejegyzés folytatását »

Szent Anna – kápolna

A tó mellett, a domboldalon találjuk a pici Szent Anna-kápolnát, amelynek helyén már évszázadok óta álltak kápolnák. Minden vasárnap 17:00 órakor miséznek, és itt tartják minden év júliusának végén, egy szombati napon az Anna-napi búcsút, amelyre a katolikus hívők tömegei zarándokolnak el.

Tószem a Mohos – tőzeglápban

Szent Anna – tó

A Szent Anna-tó  egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység egyik kialudt vulkáni kráterében. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába. A másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. A tó felszíne 0,22 km?, alakja közel kör alakú, medre, amely az egykori vulkán krátere volt, tölcsér alakú. A víz planktonmennyisége és sótartalma alacsony (32 mg/liter), ennek ellenére a fenékre lerakódott feketésbarna iszap miatt a tó zavarosnak tűnik. A Szent Anna-tó vízgyűjtő területe kicsi, semmilyen kapcsolatban nincs a helyi vízrajzi hálózattal. A tavat főleg a csapadék táplálja. Nincs közvetlen lefolyása, a víz csak a földbe szivárog el és bukkan fel később források formájában a vulkán külső részén.

Érdemes továbbolvasni a bejegyzés folytatását »

Nyerges – tető

Nincs erdélyi magyar, akinek a Csíkszentmártontól alig néhány kilométerre lévő Nyergestető hallatára ne dobbanna meg a szíve. Sok győzelmet és vereséget megélt történelmünk egyik legismertebb színtere. Itt a Nyerges keskeny vállán próbálta megállítani a beözönlő orosz csapatokat 1849. augusztus elsején Gál Sándor honvédezredes maroknyi csapata. Hősi önfeláldozásuk emlékére kőkeresztet állított a kegyelet, amelyet minden évben kétszer, március 15-én és augusztus 1-én koszorúznak, ünnepséget tartanak az alcsíkiak és a kászoniak.

Ahogy már felavatásakor megállapították, az emlékmű egy egyszerű, mesterkéletlen, faragott kő, amelyet azonban a mellette elhaladó vándor mély áhítattal és tisztelettel szemlél. Az erdőben, a fenyvesek között háborítatlanul nyugszanak a tömegsírban a negyvennyolcas hősök. Nyergestető nemcsak az 1848-as hősök temetője, hanem az 1550-es és 1660-as tatár, török támadások áldozatainak is örök nyughelye.

Érdemes továbbolvasni a bejegyzés folytatását »

PageRank ikon ingyen