Település
A település a Csíkkozmásról a Kászonba vezető főútról leágazó kb. 3,5 km-es, járható köves mellékúton közelíthető meg. Van egy kb. 2 km-es földes út is, amely összeköti a falut Nagytusnáddal. A környék legszebb és legjobb természeti adottságokkal rendelkező települése. A falu a Csomád hegység északi lejtőjének lábánál két oldalt fenyvesekkel benőtt, másik két oldalról az Alcsíki-medence határolja.
A Csíkkozmás felöl érkezőt a következő kép fogadja: iskola és óvoda tanítói lakkal, római katolikus templom (mellette kis görög-katolikus templom) temetővel, szemben paplak. A falu elején található az az oszlopos kúria épület is, amely kultúrotthonként szolgál. A falu takaros; elhanyagolt házakat, rossz kerítést nem látni. A központban a nagy kőkeresztet az 1882-es tűzvész emlékére emelték.
A rendszerváltás után a környező településekre járó emberek – a munkahelyek megszűnése miatt – saját földjeiken dolgoznak, és állatokkal foglalkoznak. Barátságos, segítőkész lakosokkal találkozhatnak az idelátogatók.
Ez a Csík délkeleti szögletében a Czeczéle, Bolondos és a Nagy-Haram alkotta hegykaréj alatt fekvő település, több mint 60 borvízkúttal van megáldva. Mind más-más ízzel kápráztatja el a turistákat. 2000. nyarán – a falu határában – felújítottak egy kis fürdőt is. Ezeket a hegyeket és látványosságaikat turistautak kötik össze, de gépkocsival is el lehet jutni mindenhová.
Lázárfalva (románul Lăzăreşti): falu a mai Romániában Hargita megyében. Közigazgatásilag Csikkozmashoz tartozik.
Fekvése: Csíkszeredától 22 km-re a Tusnád és a Hi-patak találkozásánál fekszik.
Története: 1365-ben említik először. A falut a később Gyergyószárhegyre letelepedett Lázár család alapította a 14. században. Sokáig Alcsík végfaluja volt, és nem is Csík, hanem Fehér vármegye része volt. A falu eredeti helye a Kápolnamezőn lehetett, mivel itt számos erre utaló épület maradványt találtak. 1643-ban itt tartották Csík-, Gyergyó- és Kászon-székek katonai szemléjét. 1690-ben a kurucok égették fel a falut. 1717-19-benpestisjárvány pusztított. A faluban a Kúria-dombon állt egykor Petki István főkirálybíró 17. századi kastélya, mely a 19. század közepén már romos volt. Apor Lázárnak is udvarháza volt itt. 1882 nyarán tűzvész perzselte fel a falut. 1910-ben 836 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. 1992-ben 621 lakosából 618 magyar és 3 román volt.
Hozzászólások
